Felhasznált irodalom

A Médialexikon szócikkeinek készítéséhez az alábbiakban felsorolt forrásokat használtuk fel.


Ábrahám Júlia (2016): Rekreációs kultúra a fogyasztói társadalomban. Doktori értekezés. Budapest: Testnevelési Egyetem.
doi: 10.17624/TF.2017.4

Aczél Petra (2009): Új retorika. Pozsony: Kalligram.

Aczél Petra – Andok Mónika – Bokor Tamás (szerk.): Műveljük a médiát! Budapest: Wolters Kluwer.

Adorno, Theodor – Horkheimer, Max (1977): The Culture Industry: Enlightenment as Mass Deception. In Curran, James – Gurevitch, Michael – Woollacott, Janet (eds.): Mass Communication and Society. London: Edward Arnold.

Adorno, Theodor – Horkheimer, Max (1990): A felvilágosodás dialektikája: Filozófiai töredékek, fordította Bayer József, Geréby György, Glavina Zsuzsa és Vörös T. Károly. Budapest: Atlantisz–Gondolat.

Andok Mónika: Médiahatások. In Aczél Petra – Andok Mónika – Bokor Tamás (szerk.): Műveljük a médiát! Budapest: Wolters Kluwer, 97–133.

Alexander, Jeffrey C. (2009): A társadalmi performansz kulturális pragmatikája: ritualitás és racionalitás között. In Horváth Kata – Deme János (szerk.): Társadalmi performansz, fordította Gagyi Ágnes. Budapest: Káva.

Altman, Irwin – Taylor, Dalmas A. (1973): Social Penetration: The Development of Interpersonal Relationships. New York: Holt, Rinehart & Winston.

Angelusz Róbert – Tardos Róbert – Terestyéni Tamás (szerk.) (2007): Média – nyilvánosság – közvélemény: Szöveggyűjtemény. Budapest: Gondolat.

Antal Zsolt (2007): Immunis műfajok a hazai tájékoztatásban: A szerkesztői szelekció következményei. In Bajomi Lázár Péter – Sükösd Miklós (szerk.): Kiegyensúlyozottság és kampány a médiában. Budapest: L’Harmattan.

Antal Zsolt (2010): Állami sajtótámogatási rendszerek – regionális és kisközösségi médiumok támogatásának modelljei. In Jog, Állam Politika. Győr: Széchenyi István Egyetem – Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar.

Antal Zsolt (2010): A piacelvű média virágkora 2002–2010. In G. Fodor Gábor – Kern Tamás (szerk.): Hazá®djáték. Budapest: Századvég.

Antal Zsolt (2011): Közszolgálati média Európában: Az állami feladatvállalás koncepciói a tájékoztatásban. Szeged: Gerhardus Kiadó.

Antal Zsolt – Gazsó Tibor (szerk.) (2005): Magyar médiahelyzet. Budapest: Századvég.

Antal Zsolt – Gazsó Tibor – Kitta Gergely (2007): Média és társadalom. Budapest: Szent István Társulat.

Antal Zsolt – Gazsó Tibor – Kubínyi Tamás (2005): Médiabefolyásolási technikák kislexikona. Budapest: Századvég.

Antal Zsolt – Gazsó Tibor – Kubínyi Tamás – Pelle Veronika (2016): Médiabefolyásolás – Az új kislexikon. Budapest: Századvég.

Arnheim, Rudolf (2004): A vizuális élmény: Az alkotó látás pszichológiája, fordította Szili József – Tellér Gyula. Budapest: Aldus Kiadó.

Aronson, Elliot – Pratkanis, Anthony (1992): A rábeszélőgép, fordította Vámos Miklós. Budapest: Ab Ovo.

Augé, Marc (1995): Prologue from Places to Non-Places. In Augé, Marc: Non-Places: Introduction to an Anthropology of Supermodernity. London: Verso.

Auslander, Philip (1999): Liveness: Performance in a Mediatized Culture. London – New York: Routledge.

Auslander, Philip (2006): The Performativity of Performance Documentation. PAJ: A Journal of Performance and Art. 28(3), 1–10.
https://doi.org/10.1162/pajj.2006.28.3.1

Austin, John L. (1990): Tetten ért szavak, fordította Pléh Csaba. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Balázs Géza (1987): A firkálások kutatása és nyelvi jellemzői Magyarországon. Magyar Nyelvőr, 111, 330–338.

Balázs Géza (1993): A kapcsolatra utaló (fatikus) elemek a magyar nyelvben. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Balázs Géza (2004): Választási sms-ek folklorisztikai-szövegtani vizsgálata. Magyar Nyelvőr, 128(1), 36–53; online elérés: https://nyelvor.mnyknt.hu/wp-content/uploads/128104.pdf (utolsó letöltés: 2025. január 21.).

Balázs Géza (2011): Sms-nyelv és -folklór. Budapest: Magyar Szemiotikai Társaság – Inter Kft. – Prae.hu.

Balázs Géza (2015): Netfolklór – intermedialitás és terjedés. Replika, 90–91(1–2), 171–185; online elérés: http://real.mtak.hu/110554/1/90-91_10_Balazs.pdf (utolsó letöltés: 2025. január 21.).

Balázs Géza (2023): Az internet népe. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem.

Ball-Rokeach, Sandra J. – DeFleur, Melvin L. (1976): A Dependency Model of Mass Media Effects. Communication Research, 3(1), 3–21.
https://doi.org/10.1177/009365027600300101

Bányai Ferenc – Cs. Kiss Lajos – Karácsony András (vál.) (1992): Szöveggyűjtemény a modern történelem- és társadalomfilozófia tanulmányozásához. Közreadja az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara, Budapest: Tankönyvkiadó.

Battersby, Matilda (2012): Brandalism: Street artists hijack billboards for ’subvertising’. The Independent, 18 July; online elérés: https://www.independent.co.uk/arts-entertainment/art/features/brandalism-street-artists-hijack-billboards-for-subvertising-campaign-7953151.html (utolsó letöltés: 2025. január 21.).

Baxter, Leslie A. – Montgomery, Barbara M. (1996): Relating: Dialogues and Dialectics. New York: Guilford Press.

Blumler, Jay G. – Katz, Elihu (eds.) (1974): The Uses of Mass Communications: Current Perspectives on Gratifications Research. Sage Annual Reviews of Communication Research, Volume 3.; online elérés: https://eric.ed.gov/?id=ED119208 (utolsó letöltés: 2025. október 6.).

Bauer Béla (2019): Kulturális transzferek a társadalmi térben. Korunk, 30(5), 44–54.

Bauer Béla – Gondi-Bokányi Zita – László Tamás – Sövegjártó Virág (2021): Lövészároktól babzsákfotelig:. A magyarországi generációk sajátosságai. In Századvég Riport 2021, Budapest: Századvég, 369–389.

Beck, Ulrich (1986): Risikogesellschaft: Auf dem Weg in eine andere Moderne. Frankfurt am Main: Suhrkamp Verlag.

Bell, Emily (2016): Facebook is eating the world. Columbia Journalism Review, 7 March; online elérés: www.cjr.org/analysis/facebook_and_media.php (utolsó letöltés: 2025. január 21.).

Benjamin, Walter (1969): A műalkotás a technikai sokszorosíthatóság korában. In Walter, Benjamin: Kommentár és prófécia, fordította Barlay László. Budapest: Gondolat, 301–334.

Bittman, Ladislav (1985): The KGB and Soviet Disinformation: An Insider’s View, Washington, D. C.: Pergamon-Brassey’s.

Blumler, Jay G. – Gurevitch, Michael (1997): Media Change and Social Change. In Curran, James – Gurevitch, Michael (eds.): Mass Media and Society. London: Arnold.

Blunt, Alison (2003): Cultural Geography in Practice. London – New York: Routledge.

Boda István Károly – Porkoláb Judit (2012): A hipertext paradigma a szövegtanban és a stilisztikában. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó.

Bódi Jenő (2020): Van-e a Facebooknak logikája? Közösségi oldalak kutatása a médiatudományban. In Polyák Gábor (szerk.): Algoritmusok, keresők, közösségi oldalak és a jog – A forgalomirányító szolgáltatások szabályozása. Budapest: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

Bourdieu, Pierre (1973): Cultural reproduction and social reproduction. In Brown, Richard (ed.): Knowledge, Education and Cultural Change. London: Willmer Brothers Limited, 71–112.
https://doi.org/10.4324/9781351018142-3

Bourdieu, Pierre (1978): A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése, fordította Ádám Péter – Ferge Zsuzsa – Léderer Pál. Budapest: Gondolat.

Bourdieu, Pierre (1986): The forms of capital. In Richardson John G. (ed.): Handbook of Theory and Research for the Sociology of Education. New York: Greenwood.

Bourdieu, Pierre (1992): Les règles de l’art: Genèse et structure du champ littéraire. Paris: Editions du Seuil.

Bourdieu, Pierre (2001): Előadások a televízióról, fordította Erőss Gábor. Budapest: Osiris.

Branwyn, Gareth (1996): Jamming the Media: A Citizen’s Guide: Reclaiming the Tools of Communication. San Francisco: Chronicle Books.

Butler, Judith (1993): Bodies That Matter: On the Discursive Limits of “Sex”. New York: Routledge.

Carey, James W. (1989): Communication as culture: Essays on media and society. Winchester, MA: Unwin Hyman.

Cartiere, Cameron – Shelly Willis (eds.) (2008): The Practice of Public Art. New York – London: Routledge.
https://doi.org/10.4324/9780203926673

Castells, Manuel (2000): The Rise of the Network Society: The Information Age: Economy, Society and Culture. Vol. I. Oxford, UK: Blackwell.

Castells, Manuel (2005): A hálózati társadalom kialakulása, fordította Rohonyi András. Budapest: Gondolat–Infonia.

Cialdini, Robert (1999): A befolyásolás lélektana, fordította Széchenyi Kinga. Zsámbék: Corvinus Kiadó.

Cohen, Albert K. (1969): A szubkultúrák általános elmélete. In Huszár Tibor – Sükösd Mihály (szerk.): Ifjúságszociológia, fordította Félix Pál. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.

Cohen-Cruz, Jan (1998): Radical Street Performance: An International Anthology. New York – London: Routledge.

Crossley, Nick (1996): Intersubjectivity: The Fabric of Social Becoming. London: SAGE Publications.
https://doi.org/10.4135/9781446250532

Cull, Nicolas J. (2010): The Long Road to Public Diplomacy 2.0: The Internet in U.S. Public Diplomacy. International Studies Review, 15(1), 123–139.
https://doi.org/10.1111/misr.12026

Cummings, L. Christopher – Kong, Wei Yi (2019): Braking down fake news: Differences between misinformation, disinformation, rumours, and propaganda. In Linkov, Igor – Roslycky, Lada –Trump Benjamin D. (eds.): Resilience and Hybrid Threats: Security and Integrity for the Digital World. Amsterdam, Netherlands: IOS Press BV, 188–204.

Cséfalvay Zoltán (1990): Térképek a fejünkben. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Csigó Péter (2004): Törzs-közönségek: Identifikáció és közéleti tudás a kereskedelmi média korában. In Lánczi András (szerk.): A XXI. Század Intézet évkönyve. Budapest: XX. Század Intézet.

De Certeau, Michel (1984): The Practice of Everyday Life. Berkeley, CA – Los Angeles – London: University of California Press.

Dempster, Elisabeth (2008): The Choreography of the Pedestrian. Performance Research, 13(1), 23–28.
https://doi.org/10.1080/13528160802465458

Derrida, Jacques (2015): Aláírás esemény kontextus, fordította Kicsák Lóránt. In Antal Éva – Kicsák Lóránt – Széplaky Gerda (szerk.): Performatív fordulatok. Eger: Líceum Kiadó, 43–69.

DiMaggio, Paul (1982): Cultural capital and school success. American Sociological Review, 47: 189–201. [Magyar nyelven: DiMaggio, Paul (1998): Kulturális tőke és iskolai siker. In Róbert Péter (szerk.): A társadalmi mobilitás. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó, 198–220.]
https://doi.org/10.2307/2094962

Fehér Katalin (2014): Milyen stratégiák mentén épül fel a digitális identitás? Médiakutató, 15(2), 139–154.

Fekete Mariann (2014): Generációs szabadidő-felhasználás képernyőn innen és képernyőn túl az 1999/2000-es és a 2009/2010-es időmérleg-vizsgálat tükrében. In Kötő-jelek 2014. Budapest: ELTE TÁTK Szociológia Doktori Iskola, 133–157.

Ferguson, Niall (2021): A tér és torony, fordította Gebula Judit – Vancsó Éva. Budapest: Scolar Kiadó.

Fischer-Lichte, Erika (2009): A performativitás esztétikája, fordította Kiss Gabriella. Budapest: Balassi.

Fiske, John (1997): Introduction to Communication Studies. London: Routledge.

Franz, Marie-Louise von (1993): Az individuáció folyamata. In Jung, Carl Gustav: Az ember és szimbólumai, szerkesztette Marie-Louise von Franz, fordította Matolcsi Ágnes. Budapest: Göncöl Kiadó, 157–229.

Fraser, Nancy (1989): Unruly Practicies: Power, Discourse and Gender in Contemporary Social Theory. Minneapolis: University of Minnesota Press.

Fyfe, Nicholas R. (1998): Introduction: Reading the Street. In Fyfe, Nocholas R.: Images of the street: Planning, identity, and control in public spaces. London – New York: Routledge.

Gerbner, George (2002): A média rejtett üzenete: Válogatott tanulmányok, fordította Nagy Zsolt. Budapest: Osiris – MTA – ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport.

Giddens, Anthony (1992): Modernity and self-identity: Self and society in the late modern age. Oxford, UK: Polity Press.

Glass, Michael R. – Rose-Redwood, Reuben (2014): Performativity, Politics, and the Production of Social Space. New York: Routledge.
https://doi.org/10.4324/9780203094587

Goffman, Erving (1959): The presentation of self in everyday life. Garden City, NY: Doubleday Anchor. [Magyar nyelven: Goffman, Erving (1999): Az én bemutatása a mindennapi életben, fordította Berényi Gábor. Budapest: Pólya Kiadó.]

Goffman, Erving (1974): Frame analysis: An essay on the organization of experience. Cambridge, MA: Harvard University Press.

Good, Irving John – Osteyee, David B. (1974): Information, Weight of Evidence: The Singularity between Probability Measures and Signal Detection. New York: Springer.

Göncző Viktor (2011): Graffiti: a vizuális sűrűség hatása és a terek tipológiája. Kultúra és Közösség, 2011/2, 155–157.

Göncző Vik­tor – Tég­lás At­ti­la (é. n.): „Mindehová kell fúj­ni, én úgy mon­dom”: Egy sze­ge­di graf­fi­tis cso­port kul­tú­rá­já­nak vizs­gá­la­ta. Online elérés: http://mek.os­zk.hu/01100/01145/htm­l (utolsó letöltés: 2025. január 22.).

Grande, John K. (2007): Dialogues in Diversity. Art from Marginal to Mainstream. Pari, Italy: Pari Publishing.

GuerrillaGardening.org – The Global Forum for Guerrilla Gardeners. Online elérés: https://www.guerrillagardening.org (utolsó letöltés: 2025. január 22.).

Hack-Handa József – Pintér Róbert (2015): Generációs különbségek a magyar médiafogyasztásban. Információs Társadalom, XV(2): 7–17.
https://dx.doi.org/10.22503/inftars.XV.2015.2.1

Habermas, Jürgen (1971): A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása, fordította Endreffy Zoltán. Budapest: Gondolat.

Hall, Edward T. (1987): Rejtett dimenziók, fordította Falvay Mihály. Budapest: Gondolat.

Hall, Stuart (1980): Encoding-Decoding. In Hall, Stuart – Hobson, Dorothy – Lowe, Andrew – Willis Paul (eds.): Culture, Media, Language. London: Hutchinson.

Hankiss Elemér (2009): Csapdák és egerek. Budapest: Manager Könyvkiadó – Médiavilág.

Hartai László – Muhi Klára – Pápai Zsolt – Varró Attila – Vidovszky György (szerk.) (2002): Film- és médiafogalmak kisszótára, Budapest: Korona Kiadó.

Heller Mária (2001): Új kommunikációs helyzetek és szükségletek: A hierarchikus nyilvánosságok kialakulása. Online elérés: https://mek.oszk.hu/10100/10130/html/04_heller.htm (utolsó letöltés: 2025. január 22.).

Herzog, Herta M. (1944): What do we really know about daytime serial listeners? In Lazarsfeld, Paul F. – Stanton, Frank N. (eds.): Radio Research 1942–1943. New York: Duell, Sloan & Pearce, 3–33.

Horton, Donald – Wohl, Richard (1956): Mass communication and para-social interaction: Observation on intimacy at a distance. Psychiatry, 19(3), 215–229.
https://doi.org/10.1080/00332747.1956.11023049

Horváth Csaba Árpád (2012): Public art, avagy a köztéri művészet demokratizálódása. Balkon, 2012/9, 22–28.

Howe, Neil – Strauss, William (2000): Millennials Rising: The Next Great Generation. New York: Knopf Doubleday Publishing Group, 2000.

Huntington, Samuel P. (1998): A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása, fordította Gázsity Mila – Gecsényi Györgyi – Puszta Dóra. Budapest: Európa Könyvkiadó.

Jenei Ágnes (2001): Miből lesz a hír? A televíziós hírgyártás szervezetszociológiai vizsgálata. Médiakutató, 2001/3, 22–40.

Kelling, George L. – Wilson, James Q. (1982): Broken windows: The police and neighborhood safety. The Atlantic, 1 March, 242, 29–38.

Kester, Grant (2012): Életképek: A dialógus szerepe a társadalmilag elkötelezett művészetben, fordította Hock Bea. In Kékesi Zoltán – Lázár Eszter – Varga Tünde – Szoboszlai János (szerk.): A gyakorlattól a diszkurzusig: Kortárs művészetelméleti szöveggyűjtemény. Budapest: Magyar Képzőművészeti Egyetem, 125–137.

Kiss Balázs (szerk.) (2000): Politikai kommunikáció. Budapest: Rejtjel Kiadó.

Kiss Balázs (2006): Missziótól marketingig: Fejezetek a propaganda elmélettörténetéből. Médiakutató, 7(1), 7–20.

Kósa István (2017): A napirend-kijelölés új jelenségei. Médiakutató, 18(4), 81–91.

Lachmann, Werner (2006): Wirtschaft und Ethik. Berlin: LIT Verlag.

Lasswell, Harold D. (1948): The Structure and Function of Communication and Society: The Communication of Ideas. New York: Institute for Religious and Social Studies.

Lefebvre, Henri (1991): The Production of Space. Oxford, UK: Blackwell.

Lénárd András (2015): A digitális kor gyermekei. Gyermeknevelés, 3(1), 74–83.

Lewisohn, Cedar – Chalfant, Henry (2009): Street Art: The Graffiti Revolution. London: Tate Publishing.

Lozano, Eduardo, E. (1990): Community Design and Culture of Cities: The Crossroad and the Wall. Cambridge, UK: Press Syndicate of University of Cambridge.

Luhmann, Niklas (2008): A tömegmédia valósága, fordította Berényi Gábor. Budapest: Gondolat Kiadói Kör Kft.

Maack, Mary Niles (2001): Books and Libraries as Instruments of Cultural Diplomacy in Francophone Africa during the Cold War. Information & Culture, 36(1), 58–86.
https://doi.org/10.1353/lac.2001.0012

MacBride, Sean (1983): A MacBride-jelentés: Új nemzetközi kommunikációs trend felé, fordította Vincze Éva – Orosz Dóra – Völgyi Zsuzsa. Budapest: Tömegkommunikációs Kutatóközpont.

Martin, Bradford D. (2004): The Theater Is in the Street: Politics and Public Performance in 1960s America. Amherst, MA: University of Massachusetts Press.

Mason, Bim (1992): Street Theatre and Other Outdoor Performance. London: Taylor & Francis.

Mátyus Imre (2014): A hálózati tér mint az önreprezentáció kontextusa. In Merkovity Norbert (szerk.): Politikai kommunikáció-kutatások a közösségi média korában. Szeged: Primaware Kiadó.

McCrindle, Mark (2009): Generations Defined. In McCrindle, Mark: The ABC of XYZ: Understanding the Global Generations. Sydney: UNSW Press, 1–22.

McLuhan, Marshall (1962): The Gutenberg Galaxy: The Making of Typographic Man. Toronto: University of Toronto Press.

McQuail, Denis (2003): A tömegkommunikáció elmélete. Budapest: Osiris.

Merz, Charles (1926): When the Movies Go Abroad. Harper’s Monthly Magazine, 152(January), 163.

Miles, Malcolm (2004): Urban Avant-Gardes: Art, Architecture and Change. London – New York: Routledge.
https://doi.org/10.4324/9780203428139

Milgram, Stanley (1970): A nagyvárosi élet élménye: Pszichológiai elemzés. In Szilágyi Vilmos (szerk.): Együttérzés, önzetlenség, felelősség, fordította Forray R. Katalin – Tar Katalin. Budapest: Tankönyvkiadó Vállalat, 37–57.

Mill, John Stuart (2020): A szabadságról, fordította Pap Mária. Budapest: Helikon.

Miller, J. Hillis (2007): Performativity as Performance / Performativity as Speech Act: Derrida’s Special Theory of Performativity. South Atlantic Quarterly, 106(2), 219–235.
https://doi.org/10.1215/00382876-2006-022

Mitchell, Don (2003): The Right to the City, Social Justice and the Right for Public Space. New York: Guilford Press.

Miyoung, Mimi Lee – Chung, Sheng Kuan (2009): A Semiotic Reading and Discourse Analysis of Postmodern Street Performance. Studies in Art Education, 51(1), 21–35.
https://doi.org/10.1080/00393541.2009.11518788

Mokyr, Joel (1990): The Lever of Riches: Technological Creativity and Economic Progress. New York: Oxford University Press.

Molnár Péter (2002): Gondolatbátorság: Szólásszabadság és közbeszélgetés az Egyesült Államokban és Magyarországon. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó.

Mommaas, Hans (1996): Modernity, Postmodernity and the Crisis of Social Modernization: A Case Study in Urban Fragmentation. International Journal of Urban and Regional Research, 20(2), 196–216.
https://doi.org/10.1111/j.1468-2427.1996.tb00311.x

Moore, Catriona – Speck, Catherine (2019): How the Personal Became (and Remains) Political in the Visual Arts. In Arrow, Michelle – Woollacott, Angela (eds.): Everyday Revolutions: Remaking Gender, Sexuality and Culture in 1970s Australia. Canberra: ANU Press, 2019, 85–102; online elérés: http://www.jstor.org/stable/j.ctvq4c17c.8 (utolsó letöltés: 2022. június 7.).
https://doi.org/10.22459/ER.2019.05

Morley, David (1992): Television, Audiences and Cultural Studies. London: Routledge.

Negt, Oskar – Kluge, Alexander (1993): Public Sphere and Experience: Toward an Analisys of the Bourgeois and Proletarian Public Sphere. Minneapolis: University of Minnesota Press.

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (2024): Generációk médiahasználata 2024 első negyedévében. 2024. augusztus 1., online elérés: https://nmhh.hu/cikk/247908/Generaciok_mediahasznalata_2024_elso_negyedeveben (utolsó letöltés: 2025. október 6.).

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (2024): Nem vész el, csak átalakul a hagyományos média. 2024. augusztus 14., online elérés: https://nmhh.hu/cikk/248094/Nem_vesz_el_csak_atalakul_a_hagyomanyos_media (utolsó letöltés: 2025. október 6.).

Neumann, John von [Neumann János] (1966): Theory of Self-Reproducing Automata, edited and completed by Arthur W. Burks, Urbana, IL – London: University of Illinois Press; online elérés: chrome-extension://efaidnbmnnnibpcajpcglclefindmkaj/https://cba.mit.edu/events/03.11.ASE/docs/VonNeumann.pdf (utolsó letöltés: 2025. január 22.).

Nissen, Christian (2006): Public Sevice Media in the Information Society. Strasbourg, France: Media Division, Directorate General of Human Rights Council of Europe, H/inf (2006)3, February.

Noelle-Neumann, Elisabeth (1982): Die Schweigespirale: Öffentliche Meinung – unsere soziale Haut. Frankfurt–Wien–Berlin: Ullstein.

Nye, Joseph (2005): Soft Power: The Means To Success In World Politics. New York: The Perseus Books.

Olins, Wally (2004): A márkák, fordította Hollósi Ilona. Budapest: Jószöveg Kiadó.

Pacepa, Ion Mihai – Rychlak, Ronald Jay (2013): Disinformation: Former Spy Chief Reveals Secret Strategies for Undermining Freedom, Attacking Religion, and Promoting Terrorism. Washington, D. C.: WND Books.

Packard, Vance (1964): The Naked Society. Harmondsworth, UK: Penguin Books.

Packard, Vance (1971): Feltörekvés, reklám és szexualitás Amerikában, fordította Göncz Árpád. Budapest: Gondolat.

Panofsky, Erwin (1984): A jelentés a vizuális művészetekben: Tanulmányok, válogatta, szerkesztette, az utószót írta Beke László, fordította Tellér Gyula. Budapest: Gondolat.

Panyi Alexandra (2019): A budapesti Z generáció intézményes kultúrafogyasztási szokásai. Szakdolgozat. Budapest: Budapesti Gazdasági Egyetem, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar.

Pavluska Valéria (2019): Kulturális trendek és a marketing: Kultúrafogyasztás – kultúramarketing megoldások. Konferencia-előadás.

Pavluska Valéria – Jakopánecz Eszter – Törőcsik Mária (2018): Kultúra: A magyar lakosság kultúrával kapcsolatos beállítódása és követett magatartása generációs szemléletű vizsgálattal. Kézirat [számítógépfájl]. EFOP-3.6.1-16-2016-00004. Pécs: PTE KTK.

Phelan, Hayley (2018): How to Make This the Summer of Missing Out. The New York Times, 12 July; online elérés: https://www.nytimes.com/2018/07/12/style/joy-of-missing-out-summer.html (utolsó elérés: 2025. január 22.).

Przybylski, Andrew K. – Murayama, Kou – DeHaan, Cody R. – Gladwell, Valerie (2013): Motivational, emotional, and behavioral correlates of fear of missing out. Computers in Human Behaviour, 29(4), 1841–1848.
https://doi.org/10.1016/j.chb.2013.02.014

Pütz, Susanne – Schanze, Helmut (2002): Medientheorie, Medienwissenschaft. Stuttgart–Weimar: Metzler Verlag.
https://doi.org/10.1007/978-3-476-05002-1

Rácz Attila (2000): Falfirka vagy graffiti: Kommunikáció, deviancia avagy művészet. Szakdolgozat. Szeged: Szegedi Tudományegyetem.

Rátonyi Gábor Tamás (2002): Választási e-mail- és SMS-spamgyűjtemény a kampányarchívumban. HWSW, április 18.; online elérés: https://www.hwsw.hu/hirek/14884/valasztasi-e-mail–es-sms-spamgyujtemeny-a-kampanyarchivumban.html (utolsó elérés: 2025. január 23.).

Reynolds, Richard (2008): On Guerrilla Gardening: A Handbook For Gardening Without Boundaries. London: Bloomsbury.

Rice, Ronald E. – Haythornthwaite, Caroline (2008): Perspectives on Internet Use: Access, Involvement and Interaction. In Handbook of New Media. London: Sage, 92–113.
https://doi.org/10.4135/9781446211304.n6

Rifkin, Jacqueline – Chan, Cindy – Kahn B., Barbara Fomo (2015): How the Fear of Missing Out Leads to Missing Out. ACR North American Advances, 43, 244–248. 

Robertson, Jean (2005): Themes of Contemporary Art: Visual Art after 1980. New York: Oxford University Press, Inc.

Rogers, Everett M. (1962): Diffusion of Innovations. Glencoe, Scotland: Free Press.

Sándor Zsuzsa (2004): Vizuális közlésváltozatok a városi kommunikációban. Online elérés: http://communicatio.hu/doktoriprogramok/kommunikacio/belso/konferencia2004/eloadasok/sandorzsuzsa2004.htm (utolsó letöltés: 2025. január 23.).

Sartwell, Crispin (2004): Graffiti and language. Online elérés: http://www.crispinsartwell.com/grafflang.htm (utolsó letöltés: 2022. június 7.).

Sas István (2010): Reklám a jóért. Budapest: Kommunikációs Akadémia.

Sas István (2012): Reklám és pszichológia a webkorszakban. Budapest: Kommunikációs Akadémia.

Schiller, Herb (1974): Communication and Cultural Domination. New York: International Arts and Sciences Press.

Schumpeter, Joseph A. (1980): A gazdasági fejlődés elmélete, fordította Bauer Tamás. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.

Schwendtner, Rolf (1976): A szubkultúra elmélete. Helikon, XXII(1), 75–90.

Silverstone, Roger (2010): Médiaerkölcs, fordította Kerényi Szabina. Budapest: Napvilág.

Simon, Herbert (1997): Administrative Behavior: A Study of Decision-Making Processes in Administrative Organizations. 4th edition. New York: The Free Press.

Snow, Nancy (2012): Public Diplomacy and Propaganda: Rethinking Diplomacy in the Age of Persuasion, online elérés: https://www.e-ir.info/2012/12/04/public-diplomacy-and-propaganda-rethinking-diplomacy-in-the-age-of-persuasion/#google_vignette (utolsó letöltés: 2025. január 23.).

Somlai Péter (2012): A nemzedékekről: Dilemmák az általános szociológia köréből. In Balog Iván – Balogh Péter – Jancsák Csaba – Lencsés Gyula – Lőrinczi János – Rácz Attila – Vincze Anikó (szerk.): A szociológia szemüvegén keresztül: Tanulmányok Feleky Gábor 60. születésnapjára. Szeged: Belvedere Meridionale, 299–302.

Sparks, Colin (2001): The Internet and the global public sphere. In Bennet, W. Lance – Entman, Robert M. (eds.): Mediated Politics: Communication in the Future of Democracy. Cambridge, UK: Cambridge University Press, 75–95.

Shultz, Richard H. – Godson, Roy (1984): Dezinformatsia: Active Measures in Soviet Strategy. Washington, D. C.: Pergamon-Brassey’s.

Sunstein, Cass. R. (2008): Republic.com 2.0, Princeton, NJ: Princeton University Press.

Sükösd Miklós – Dányi Endre (é. n.).: E-mail és SMS a 2002-es választási kampányban, eDemokrácia Műhely, online elérés: https://www.edemokracia.hu/program/smskampany.php (utolsó letöltés: 2025. január 23.).

Szilágyi János (2019): Internet és város-kommunikáció. Marketing & Menedzsment, 35(3), 7–11.; online elérés: https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/article/view/1700 (utolsó letöltés: 2025. január 23.).

Szörényi András (2010): A társadalmi diplomácia (public diplomacy) újraértelmezése a 21. században. Külügyi Szemle, IX(4), 137–157.

Szűts Zoltán (2018): Online: Az internetes kommunikáció és média története, elmélete és jelenségei. Budapest: Wolters Kluwer.

Tapscott, Don (2001): Digitális gyermekkor: Az internetgeneráció felemelkedése, fordította Bódi Szilvia – Gorka Botond – Rumpf Moni – Szabó Iván. Budapest: Kossuth Kiadó – Informatikai Érdekegyeztető Fórum.

Terestyéni Tamás (szerk.) (1997): Médiakritika: Tanulmányok a média kritikai megközelítéseinek témaköréből. Budapest: Osiris – MTA–ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport.

Trappel, Josef – Meier, Werner A. (1998): Media Concentration: Options for Policy. In McQuail, Denis – Siune, Karen (eds.): Media Policy: Convergence, Concentration and Commerce. London – Thousand Oaks, CA – New Delhi, India: Sage.

Tuchman, Gaye (1978): Making News: A Study in the Construction of Reality. New York: Free Press.

Van Den Bergh, Joeri – Matthias Behrer (2011): How Cool Brands Stay Hot: Branding to Generation Y. London: Kogan Page Publishers.

Veszelszky Ágnes (2013): Digilektus és netszótár:Digitális kommunikáció és digilektus. Online elérés: chrome-extension://efaidnbmnnnibpcajpcglclefindmkaj/https://epa.oszk.hu/03200/03258/00010/pdf/EPA03258_irodalomismeret_2013_01_184-197.pdf (utolsó letöltés: 2025. január 23.).

Veszelszki Ágnes (2017): Netnyelvészet: Bevezetés az internet nyelvhasználatába. Budapest: L’Harmattan.

Veszelszki Ágnes (2021): deepFAKEnews: Az információmanipuláció új módszerei. In Balázs, László (szerk.): Digitális kommunikáció és tudatosság. Budapest: Hungarovox, 93–105.

Virányi, Péter (2010): Reklámszociológia. Budapest: Gondolat.

Virilio, Paul (2002): Az információs bomba, fordította Ádám Anikó. Budapest: Magnus Design Studio.

Wacha Imre (1998): A korszerű retorika alapjai. Budapest: Szeminpex.

Waller, Michael J. (2009): Srategic Influence: Public Diplomacy, Counterpropaganda, and Political Warfare. Washington, D. C.: Institute of World Politics Press.

Williams, Kipling D. (2007): Ostracism. Annual Review of Psychology, 58(1), 425–452. 
https://doi.org/10.1146/annurev.psych.58.110405.085641

Wittgenstein, Ludwig: Logikai-filozófiai értekezés, fordította Márkus György. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963.

Wolff, Christian (1962): Gesammelte Werke. Hildesheim, Deutschland: Olms.

Wright, Charles R. (1960): Functional analysis and mass communication. Public Opinion Quarterly, 24(4), 605–620.
https://doi.org/10.1086/266976

Young, Alison (2014): Street Art, Public City, Law, Crime and Urban Imagination. Abingdon, UK – New York: Routledge.

Zimbars, Melissa – McLeod, Kembrew (2020): Fake News: Understanding Media and Misinformation in the Digital Age. Cambridge, MA: The MIT Press.
https://doi.org/10.7551/mitpress/11807.001.0001

Zukin, Sharon (1995): The Cultures of Cities. Cambridge, MA – Oxford, UK: Blackwell.

Scroll to Top