Az amerikai James Q. Wilson és George L. Kelling kriminológiai elve, elmélete, amelyet először a The Atlantic Monthly magazin 1982. márciusi számában tettek közzé. Az elmélet szerint azon jelenségek, amelyek kriminális tevékenység, zűrzavar, rendetlenség jeleit mutatják, elkerülhetetlenül (további) bűnözéshez vezethetnek. Az elv neve abból a feltételezett megfigyelésből ered, hogy ha egy épület törött ablakát nem javítják meg időben, az elhanyagolt épületről hamarosan az azt körbevevő városi térre, így az utca médiumára is átterjedhet a kár. Ilyen esetekben a betört ablak betörők, illegális lakásfoglalók, dílerek feltűnéséhez, az utcai terek elszemetesedéséhez, valamint graffitik kéretlen megjelenéséhez vezethet. Kelling 1994–1990 között New York Város Közlekedési Hatóságával együttműködve előbb eltávolíttatta a graffitiket a város metróhálózatából, majd egy jobb közbiztonsághoz vezető stratégiát dolgozott ki.