A befogadási blokád a személy nem tudatos reakciója a médiafelületekről (például reklámokból, hírműsorokból stb.) érkező túlzott inger- és információtúlterheltséggel szemben. A nem, illetve alig tudatosuló lélektani ellenállások a következő szintekbe rendeződnek:
1) vidrahatás, avagy percepciós vakság, amely a túlzott információ- és ingerterhelés hatására automatikusan életbe lépteti a befogadó teljes elzárkózását;
2) szelektív vakság, amely a befogadóban a haszontalannak tűnő ingerekkel szemben lép működésbe, oly módon, hogy a felesleges ingereket azonnal kiszűri és blokád alá vonja;
3) formai vakság során a befogadóban már az egyes, korábbi tapasztalatok alapján kiszűrt jelek és szimbólumok minimális beazonosítása után is működésbe lép a blokád;
4) érzelmi vakság során a befogadó korábbi, például reklámokkal, vagy politikai tartalmakkal kapcsolatos negatív élményei spontán módon meghiúsítják a befogadást. Lásd még adatszmog.