A dezinformációhoz közel álló álságos beállítás esetén a tényeket olyan módon csoportosítják át, hogy az így tudatosan manipulált kép is valóságosnak hasson a befogadó számára. Az eszköz használói a reklámszakmában és a politikában azzal védekeznek, hogy a valóság önmagában nem „piacképes”, nem eladható. Francia kutatók – Andreas Freund, Thomas Ferenci – négy alcsoportba rendezték az álságos beállítás módozatait:
4) deformált kép.
Lásd még kognitív manipulációk, manipuláció.