Az állam tájékoztatásba való beavatkozásának a szükségtelenségéről Stuart Mill liberális gondolkodó 1859-ben, A szabadságról című írásában fejtette ki ma is gyakran népszerűsített álláspontját. Mill szerint a sajtó a gondolatok szabad piactere, ahol az önkorrekció hatására az igaz gondolatok fennmaradhatnak, a tévesek elbuknak. Ő és követői a cenzúrát még a teljesen alaptalan és igaztalan tartalmak esetében sem tartják indokolhatónak, mert azok a vita hiányában úgyis „holt dogmává” válnak. A liberális doktrína a véleményszabadságot az egyéni autonómiából és a közösség érdekéből vezette le. Azonban, mint arra a későbbiek során többen is rámutattak, a szólás teljes szabadságáról akkor sem lehetne beszélni, ha az állam magától mondana le annak szabályozásáról, mert az állam keretei között élő közösség számára hátrányt okozó közléstartalmak tiltásáról – éppen az egyén és a közösség védelmében – továbbra is az államnak kell gondoskodnia. Lásd még állami cenzúra, állami szerepvállalás, gazdasági cenzúra, önszabályozás.
