A dezinformáció a propaganda egy alcsoportja: olyan hamis vagy félrevezető információ, amelyet – politikai vagy gazdasági haszonszerzés céljából – szándékosan terjesztenek a nyilvánosság megtévesztése vagy az igazság elfedése érdekében. A fogalom a második világháborús katonai szóhasználatból került át a politikába és a médiába; napjainkban a sajtó gyakran szinonimaként használja az amerikai eredetű „információs hadviselés”, a „pszichológiai hadviselés” és az „internetes propaganda” kifejezésekre, a magyar média pedig olykor – hibásan – a félretájékoztatással (misinformation) is rokon értelmű szóként alkalmazza.
A fogalom keletkezésére vonatkozóan többféle magyarázat is van, abban viszont a többség egyetért, hogy a kifejezés szovjet eredetű. A román kommunista titkosszolgálat egykori altábornagya, az 1978-ban az Egyesült Államokba disszidált Ion Mihai Pacepa a 2013-ban megjelent Dezinformáció című könyvében egyenesen azt állította, hogy a „dezinformacija” terminust maga Joszif Visszarionovics Sztálin találta ki az 1920-as években, méghozzá a szovjet titkosszolgálat (KGB) propagandaosztályának a neveként. A néhai szovjet diktátor ráadásul – legalábbis Pacepa állítása szerint – szándékosan francia hangzású nevet adott a tények elferdítéséért és a közvélemény befolyásolására irányuló kommunikációs stratégiák kiterveléséért felelős osztálynak, hogy azt sugallja az orosz közvéleménynek, nyugati eredetű gyakorlatról van szó. Vaszilij Mitrohin, a KGB egykori irattárosa – aki 1992-ben disszidált a Nyugatra – két definíciót is hátrahagyott a dezinformációra: az egyik szerint a fogalom hamis információ útján történő félrevezetést takar, a másik, bővebb meghatározás szerint pedig olyan aktív intézkedések körébe tartozó hírszerző tevékenységet jelöl, amelynek az alkalmazói hamis információkkal, speciális anyagokkal és fiktív dokumentumokkal árasztják el az ellenséges csatornákat, arra ösztönözve ezzel az ellenfelet, hogy a dezinformálást végző titkosszolgálati szervezet szándékaival összhangban álló lépéseket tegyen.
A dezinformáció tehát elsősorban egy titkosszolgálati tevékenység, amely ugyanakkor nem kizárólag háború alatt, de békeidőkben is alkalmazható. A kifejezés 2016-ban robbant be ismét a köztudatba, köszönhetően az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének az előzményeként szolgáló referendum és az ugyanebben az évben megrendezett, Donald Trump győzelmével végződő amerikai elnökválasztás hatására – mindkét esetben hangsúlyossá vált ugyanis az orosz beavatkozástól való félelem. Noha a „dezinformáció” kifejezést a Nyugat jellemzően továbbra is Oroszországhoz, illetve újabban Kínához köti, az Egyesült Államokon és az Európai Unión belül is detektáltak már dezinformációs jellegű belső fenyegetéseket.
A szó hétköznapoki használata Nyugaton csak 1986-ban terjedt el, miután kiderült, hogy Ronald Reagan akkori elnök kormánya dezinformációs hadjáratot folytatott Moammer Kadhafi néhai líbiai vezetővel szemben.