Az álhír olyan célirányosan megalkotott, szenzációs, érzelmekkel teli, hamis, félrevezető vagy teljesen kitalált információ, amely a hír szabványainak megfelelően van tálalva. Az álhír célja gyakran egy személy vagy szervezet hírnevének (médiaismeretség) a rombolása vagy a reklámbevételeken keresztül történő pénzszerzés. A valótlanság és a rosszindulat fokozataitól függően többféle formája létezik.
A kifejezést ugyan gyakran szinonimaként használják a félretájékoztatás (misinformation), a dezinformáció (desinformation), a pletyka (rumour) vagy a propaganda kifejezésekkel, az álhír esetében valójában egy, a hamis információ minden típusára kiterjedő ernyőfogalomról vagy gyűjtőnévről van szó, amely magában foglalja a motivációkat vagy a forrásokat tekintve egymástól jól elkülöníthető alegységeket. Az álhír tehát alapvetően hamis információ, de ez árnyaltabb altípusokban nyilvánulhat meg, egyebek mellett annak függvényében, hogy mennyire szándékos a megtévesztés, vagy mennyire gondosan van megtervezve a hamis információ terjesztése. A félretájékoztatás és a pletyka esetében például csekély a megtévesztés szándéka, míg a dezinformációt és a propagandát elsősorban a mások szándékos befolyásolására irányuló érdekek hívják életre.
Az álhír egyáltalán nem modern jelenség, a közösségi hálózatok által teremtett médialégkör azonban kétséget kizáróan azt eredményezte, hogy a hamis információk sokkal gyorsabban terjedjenek, mint a történelemben bármikor.
Az online álhírek által jelentett potenciális veszélyek leküzdésére számos beavatkozási stratégiát terjesztettek elő, többek között nagyobb médiaműveltséget sürgető kommunikációs kampányokat, az álhírek digitális platformokon keresztüli megoszthatóságát korlátozó és behatároló politikai stratégiákat, sőt ma már a mesterséges intelligenciát és a blokklánc-technológiát is alkalmazzák az álfelhasználók azonosítására és a tartalmak hitelesítésére.
Az álhír típusainak a sokfélesége miatt a kutatók az utóbbi években sokkal inkább a semlegesebbnek, informatívabbnak tartott félretájékoztatás (misinformation) vagy dezinformáció (desinformation) kifejezést részesítik előnyben az álhírrel szemben.
Lásd még reguláció.