Az X generáció a ma használatos generációs felosztásban a harmadik olyan nemzedék, amelynek a tagjai velünk együtt élnek. A baby boomereket követik. Születésüket nagyjából 1965–1979 közé teszik a generációkutatók, ők az ún. hírnöknemzedék, az átmeneti generáció. Globális alapélményük közé tartoznak különféle terrortámadások, illetve az 1987-es tőzsdekrach és 2008-as gazdasági válság kockázatai, lokálisan pedig az 1989-es események, amelyekre válaszként az X generációt megbízhatóság, kontrolláltság, elmélyült, szakmai jellegű igényesség, magas motiváltság, kooperativitás és nagy fokú karrierizmus jellemzi. A Századvég Kutatóközpont 2021-es, Magyarországra fókuszáló generációs felosztásában nagyjából az X generációnak feleltethető meg a magyar társadalom mintegy 7 százalékát adó rendszerváltók nemzedéke (1965–1969), valamint a 19 százalékot kitevő küszöbgeneráció (1970–1979). Az X generáció hazai tagjainál megfigyelhető az előttük született generációk jellemzőinek az átalakulása, aminek egyik lehetséges magyarázata, hogy ez a generáció éppen a globalizálódó világ társadalmi és kulturális trendjeinek az egyre növekvő hazai hatása idején volt a kamaszkorra jellemző identitáskeresés időszakában. A rendszerváltók nemzedékébe tartozókra, vagyis a korai X generációsokra jellemző a Kádár-korszak iránti nosztalgia, az egyéni vallásosság, az értékpolarizáció, az enyhébb konzervativizmus, a migráció társadalmi problémaként való kezelése, a közepes kulturálistőke-ellátottság és a közepesen erős kapcsolati háló. Ők még mindig digitális bevándorlók, jellemzőjük a „hagyományosabb” közösségi platformok, például a Facebook és a YouTube használata. A küszöbgenerációba tartozókra, vagyis a kései X generációsokra jellemző, hogy valódi X generációs tudattal rendelkeznek, szüleik mintáival élesen szembehelyezkednek. Ők az elsők, akiknél az orosznyelv-tudást az angolé váltja fel. Enyhe konzervativizmus jellemzi őket, bár inkább apolitikusak, erősen individualisták, a kreativitás számukra kiemelt érték. Szociálisan érzékenyek, a háborúk veszélyére erősen reagálnak, az élet számos területén vitáznak a politikáról. Kapcsolati hálójuk viszonylag gyér, a fókusz pedig náluk is inkább a családra helyeződik. Egy lemaradó réteget kivéve ők voltak az első igazi hazai internethasználók, digitális bevándorlók a kétezres évek elején, így ők a televízió és a nyomtatott sajtó mellett már aktívan használják az internetet és a közösségi médiát (főként a Facebookot és YouTube-ot, előbbin jellemzőek rájuk a politikai jellegű konfliktusok). A közösségi oldalak mellett használják és kedvelik a híroldalakat, blogokat és e-mailes hírleveleket. A nyomtatott sajtó mellett ma már egyre inkább fogyasztanak digitális tartalmakat. Az Y generáció követi őket.