A módszer lényege a vizsgálat tárgyát képező szövegek, képek vagy más tartalmak mélyreható értelmezése, amely feltárja azok mögöttes jelentéseit, struktúráit és összefüggéseit. A kvalitatív elemzés célja nem a mennyiségi mérés, hanem a tartalmakban rejlő mintázatok, témák és narratívák azonosítása.
Módszertani séma:
1) A minta kiválasztása – A vizsgált szövegek, dokumentumok, képek vagy egyéb tartalmak kijelölése, amelyek a kutatási kérdés szempontjából relevánsak.
2) Az elemzési kategóriák meghatározása – Azon szempontok vagy témák kiválasztása, amelyek mentén a tartalmat vizsgáljuk (például értékek, érzelmek, hatalmi viszonyok, narratív szerkezet).
3) A kódolási rendszer kialakítása – A szöveg vagy más tartalmak elemeinek kódolása a meghatározott kategóriák szerint, ami lehet deduktív (előre meghatározott kategóriák) vagy induktív (a tartalomból származtatott kategóriák) módon.
4) Mélyelemzés és értelmezés – A kódolt tartalmak összefüggéseinek a vizsgálata, jelentésrétegek feltárása, az implicit és explicit üzenetek azonosítása.
5) Az eredmények bemutatása – Az elemzés alapján levont következtetések szöveges kifejtése, idézetekkel vagy példákkal illusztrálva, esetenként vizuális ábrázolással (pl. tematikus térképek, narratív szerkezetek).
A módszer érvényességének a feltételei:
a) A minta relevanciája – A vizsgált anyagoknak összhangban kell lenniük a kutatási kérdéssel, és megfelelő kontextusban kell őket értelmezni.
b) A kategóriák megbízhatósága – Az elemzési szempontok világos meghatározása és konzisztens alkalmazása.
c) Reflexivitás és interszubjektivitás – A kutató tudatossága saját értelmezési keretéről, valamint a több elemző bevonása a torzítások csökkentése érdekében.
A kvalitatív tartalomelemzés rugalmas módszer, amely lehetővé teszi a mélyebb megértést és az összetett jelenségek árnyalt vizsgálatát.
Lásd még mennyiségi tartalomelemzés.