Kihaló újságírói műfajok

Az újságírás műfaji rendszere az elmúlt másfél száz évben folyamatosan változott, alkalmazkodva a technológiai és társadalmi környezethez. Az elmúlt évtizedekben számos hagyományos műfaj vesztette el korábbi jelentőségét, vagy tűnt el teljesen, különösen a digitális média térnyerésével.

1) Tárca: A 19–20. század fordulóján virágzó, irodalmi igényű, személyes hangvételű publicisztikai műfaj. Célja a mindennapi élet jelenségeinek szellemes, gyakran anekdotikus bemutatása volt. Magyarországon Jókai Mór, Mikszáth Kálmán művelte kiemelkedően. A gyors hírverseny és a blogkultúra térnyerése miatt mára visszaszorult.

2) Képes riport: A fényképes újságírás egyik alapműfaja, amely hosszabb szöveggel és illusztrációval dolgozott fel eseményeket. A nyomtatott lapok visszaesésével, valamint a videós tartalmak elterjedésével a jelentősége csökkent.

3) Hírmagyarázat (külön műfajként): A klasszikus sajtóban a hírmagyarázat rövid, tárgyilagos, értelmező műfaj volt, amely a hír mellé társult. Az online média kontextusában gyakran beolvad a hírbe, vagy véleménycikként jelenik meg.

4) Újságírói glossza: A társadalmi, politikai jelenségek csípős, szatirikus bírálatát megfogalmazó kisepikai publicisztikai műfaj. A rendszerváltás előtt a burkolt kritika eszköze volt, ma a közösségi média és a stand-up humor hatására visszaszorult.

5) Tudósítás (klasszikus formája): Részletes, objektív eseménybeszámoló, amely helyszíni jelenlétre épült. A hírműsorok, online hírportálok gyorsabb, tömörített hírközlése miatt sokszor összeolvad a hír műfajával.

Magyarországon a rendszerváltás után a bulvárhírek, az online kattintásvadász (clickbait) tartalmak és az opinion journalism (véleményalapú újságírás) térnyerése szorította vissza a hagyományos műfajokat. A klasszikus publicisztika (pl. vezércikk) is veszített súlyából, miközben az oknyomozó újságírás helyzete nehezebbé vált.

A kihalt vagy átalakuló újságírói műfajokat a gyorsaság, vizualitás és interaktivitás igénye váltotta fel. Az új médiatérben a műfajhatárok elmosódnak, és az egyéni véleményközlés felértékelődik a hagyományos objektív tudósítással szemben.

Scroll to Top