Kukkolás, más személyek tevékenységének az erotikus felhangú, szexuális jellegű titkos megfigyelése, bámulása. A kifejezés az újmédia megjelenésével – de már a hagyományos elektronikus média reality műfajainak köszönhetően is – új értelmet nyert: a valóságshow-k (pl.: Való Világ, Big Brother, The Osbournes), az utcai és számítógépekbe épített webkamerák és a hozzájuk tartozó programok, de a különböző közösségimédia-felületeken jelszóval bejelentkezve maradt profilok, kódolatlan mobiltelefonok is mind-mind a mások életébe való titkos betekintés lehetőségét nyújtják, annak a bizonytalanságnak az érzetével, hogy felhasználóként soha nem tudhatjuk, mások mikor néznek, látnak bennünket. Sajátos vonása tehát a voyeurizmus a vizualitásfókuszú, képiség által uralt újmédiának, amelyben szinte minden azonnal képpé válik, és semmi nem marad rögzítetlen, komoly kihívást mérve ezzel a személyiségjogok és az adatvédelem kérdéskörére. Ráadásul már nemcsak a mások online és offline aktivitását kukkoló felhasználó a voyeur, hanem maga a médium is: digitális lábnyomaink, elektronikus vásárlásaink, banki tranzakcióink, az általunk megtekintett képek, videók és látogatott oldalak böngészési történetének a követésével és rögzítésével mi magunk is folyamatos kukkolásnak vagyunk kitéve az újmédia által, amely így a személyre szabott marketing termékévé tesz bennünket, felhasználókat is.
