A telítődési küszöb fogalma az ismétlésekkel szembeni befogadási blokád veszélyére hívja a figyelmet. Az ismétlések számával az ismertség nő, egészen addig, amíg a megjelenések száma el nem éri a telítődési küszöböt. Reklámkutatások szerint a telítődési küszöb elérése után az újabb ismétlések már ellenérzéseket (dühöt, elkapcsolást, elutasítást stb.) váltanak ki a befogadóból, fogyasztóból. Az ismétlések helyes arányának a beméréséhez közönség- és médiakutatások szükségesek.
Sas István magyar reklámszakember szerint a telítődéssel kapcsolatos tapasztalatok furcsasága, hogy a telítődési küszöb szándékosan durva átlépése, a bosszantásig történő agyonismétlés több esetben nemhogy rontja, hanem még javítja is a reklám népszerűségét. A jelenség akkor áll elő, amikor az agyonismétlés már annyira zavarja a befogadókat, hogy az üzenettel elkezdenek viccelődni, illetve azzal kapcsolatosan más összefüggéseket keresni. A reklámeltérítésnek nevezett helyzetben tehát kialakul az üzenet, reklám másodlagos jelentése, ami azonban már nem a reklám, hanem a közönség terméke, így kereskedelmi hatása is bizonytalan. Lásd még adatszmog, reklám.