A 20. század végére jellemző, a különböző kultúrák keveredését, keresztezését célul tűző neoliberális kísérlet. A multikulturális modell a modern kori népvándorlásnak aposztrofált külföldi munkavállalás, a nemzetközi turizmus hatására a tömegkommunikáció globális megerősödésével érte el befolyásképességének tetőpontját. A multikulturális modell kritikusai szerint a kereskedelmi média alapvetően a multikulturális modell szolgálatába állt akkor, amikor a világ népeit „te is más vagy, te sem vagy más” jelmondattal egyetlen szabadon keverhető egységnek és piacnak tekintette. A média multikulturális modellje alapvetően szemben áll az egyes államok nemzeti szuverenitását és identitását erősítő, a közérdeket az országhatárokon belül megjelenítő közszolgálati médiával és hozzájárult annak elsorvadásához. A multikulturális modell fenntartásáról az elsősorban az Egyesült Államokból kiáramló tartalom- és életérzésexport (filmek, márkák), valamint a globális kereskedelmi vállalatok folyamatosan gondoskodtak. A 2008-ban bekövetkező világméretű gazdasági válság hatására mára egyre több olyan államban – amelyek korábban a multikulturális modell fellegvárainak és haszonélvezőinek számítottak – hívják fel a figyelmet a bevándorlókra jellemző vallási és egyéb szokásokhoz kötődő elzárkózás veszélyére, konkrétan a multikulturális modell kudarcára. Lásd még globalizáció, hírlánc, termékké válás.