Az a folyamat, amely során a média közvetíti a társadalom normáit, értékeit, viselkedési mintáit, és hozzájárul az egyén társadalmi szerepeinek az elsajátításához. A szocializáció elsődleges közege a család, azonban a média – különösen a 20. század végétől – a másodlagos szocializáció egyik meghatározó tényezőjévé vált. A médiatartalmak – televízió, internet, közösségi hálózatok, filmek – befolyásolják az egyén világképét, önazonosságát, társadalmi és kulturális orientációját. A média szocializációs szerepe különösen jelentős gyermek- és ifjúkorban, amikor az egyén elsajátítja a társadalmi normákat, példaképeket, csoportértékeket.
A digitális korszakban a média napjainkra meghatározó szocializációs ágenssé vált, mivel állandó jelenlétével és interaktív természetével nem csupán kiegészíti, hanem formálja a társadalmi valóság értelmezését. A média alakítja az egyén attitűdjeit, viselkedését, társadalmi kapcsolódását, valamint a kulturális és identitásminták közvetítésében is kiemelt szerepet játszik.
A média hatással van az egyén értékrendjére, önképére, fogyasztói szokásaira, politikai és társadalmi attitűdjeire. Segítheti a tájékozottságot, empátiát, nyitottságot, ugyanakkor torzíthatja a valóságérzékelést (pl. sztereotípiák, idealizált testképek, álhírek).
A médián keresztül egységes normák és értékek alakulhatnak ki, elősegítve a társadalmi integrációt. Ugyanakkor növekedhet a társadalmi megosztottság, ha a médiatartalmak polarizáló vagy manipulatív jellegűek. A média így egyszerre lehet a társadalmi kohézió és a társadalmi feszültségek forrása. Lásd még médiaszociológia, média és spiritualitás, média és közigazgatás, média és állam, BBC English, kereskedelmi média nyelvhasználata, közszolgálati média.