Kilátáselmélet (Prospect Theory)

A kilátáselmélet, amelyet Amos Tversky és Daniel Kahneman dolgozták ki 1979-ben, azt vizsgálja, hogy az emberek miképpen hoznak döntéseket bizonytalan helyzetekben, különösen, amikor kockázat is van a dologban. Ellentétben a klasszikus közgazdaságtan racionális döntéshozó modelljével, a szerzők kimutatták, hogy az emberek gyakran irracionálisak, de kiszámítható módon: nem pusztán a végső eredményeket mérlegelik, hanem azt, hogy ezek nyereségként vagy veszteségként jelennek-e meg számukra egy adott referenciapont alapján. Az emberek általában veszteségkerülők, vagyis a veszteségeket erősebben érzékelik, mint az azonos mértékű nyereségeket.

A kilátáselmélet politikai választások esetében is alkalmazható: a választó döntését jelentősen befolyásolja, hogy mennyire látható vagy egyértelmű a döntési alternatívák kimenetele. Ha a választó számára világosak az alternatívák következményei, és teljesülnek bizonyos előzetes feltételek, akkor a döntés megszületik a nyereség vagy veszteség kalkulációjának a logikája mentén. Így a választói magatartást nemcsak racionális mérlegelés, hanem a nyereség–veszteség észlelése is befolyásolja, gyakran torzítva a döntéshozatalt.

Főbb megállapítások:

  • Veszteségkerülés (loss aversion):
    • Az emberek jobban félnek a veszteségtől, mint amennyire örülnek ugyanakkora nyereségnek.
    • Egy elvesztett 10 000 forintos érték nagyobb fájdalmat okoz, mint amekkora örömöt egy megnyert 10 000 Ft.
  • Értékfüggvény (value function):
    • A döntések nem az abszolút értékeken, hanem nyereségek és veszteségek észlelt különbségein alapulnak, egy adott referenciapont függvényében.
    • A függvény görbült: meredekebb a veszteség oldalon, és laposabb a nyereség oldalon.
  • Bizonytalansági torzítások:
    • Az emberek hajlamosak a kis valószínűségű eseményeket túlértékelni (pl. lottó), míg a nagy valószínűségűeket alulértékelni.

Például:

  • A: Biztosan kapsz 5000 Ft-ot.
  • B: 50% esélyed van 10 000 Ft-ra, 50% esélyed semmire.
  • Az emberek többsége az A-t választja → biztos nyereség iránti vonzalom. De:
  • A: Biztosan elveszítesz 5000 Ft-ot.
  • B: 50% esély, hogy elveszítesz 10 000 Ft-ot, 50% esély, hogy nem veszítesz semmit.
  • Az emberek többsége a B-t választja → kockázatvállalás, hogy elkerüljék a biztos veszteséget.

Lásd még torzítás, szerelvényhatás.

Scroll to Top