Az elmélet az olyan egyenlőtlenségi viszonyokat magában foglaló társadalmi struktúrára vonatkozik, amelyben egy tájékozott kisebbséggel egy tájékozatlan többség áll szemben, és a két csoport közötti információs szakadék folyamatosan növekszik. A közszolgálati média háttérbe szorulása a kereskedelmi médiával szemben alapvetően csökkentette a minőségi információkhoz való általános hozzáférés lehetőségét. Az információs szakadék elsősorban a naponta legalább négy és fél órát – jellemzően kereskedelmi – televíziót néző többség és a minőségi információkhoz (minőségi napi- és hetilapok, hírportálok stb.) hozzáférő kisebbség között húzódik. A társadalmi csoportok közötti információs szakadék méretét befolyásolja:
1) adott csoport(ok) képzettségi szintje, egzisztenciális helyzete, foglalkozása, életkora, lakóhelye;
2) adott állam védekezőképessége a globális folyamatokkal szemben;
3) az ország politikai berendezkedése;
4) a politikai elit problémaérzékenysége;
5) a gazdaság helyzete;
6) a törvényi és jogi szabályozási környezet.
Lásd még főáramhoz csatolás.