Az elmélet megalkotója, Stuart Hall a frankfurti iskola elemzései után mintegy harminc évvel arra jutott, hogy a nyilvánosság előtt lejátszódó eseményekről szóló kommunikáció magánkézben tartása a véleménynyilvánítás korlátozásával segít a status quo fenntartásában. Véleménye szerint a társadalom nincs tisztában a világot mozgató folyamatokkal. Hall a magántulajdonú kereskedelmi média kulturális szerepét a hegemóniához hasonlította. A tájékoztatásban szerzett hegemónia értelmében a tehetős társadalmi réteg folyamatosan befolyásolja az alacsony társadalmi státusú csoportok véleményét. A média megjeleníthet ugyan különféle elképzeléseket az emberek előtt, de végső soron mindig az uralkodó társadalmi csoportok által elfogadott változatokat részesíti előnyben. A tömegmédia valódi feladata a status quót segítő „konszenzus” megteremtése lenne, nem pedig az uralkodó csoportok kommunikációs igényeinek a visszatükrözése.