A főáramhoz csatolás elméletének a kiindulópontja az a megfigyelés, hogy a befogadó hajlamos úgy gondolkodni, ahogyan a média befolyásolja. Azokban az országokban – például Magyarországon –, ahol az információk továbbítását elsősorban a kereskedelmi médiumok határozzák meg, a hírszolgáltatásban is előtérbe kerültek a szórakoztatásalapú, „bajtematikára” épített tartalmi összeállítások. A programkínálat piaci érdekek szerinti egyhangúsodásával komoly kihívásokkal került szembe a sokszínű, plurális tájékoztatás és tájékozódás gyakorlata. A kereskedelmi média üzeneteinek a főáramba kerülése – a közönség fogyasztóvá való transzformációja következtében – jelentős befolyást gyakorol a tájékoztatási rendszer működésének az egészére. A közönség főáramban tartása George Gerbner kultivációs elméletének a sarokpontja, amely szerint a napi négy óránál többet televíziózó néző veszélyesebbnek látja a világot a televízió előtt ennél kevesebb időt eltöltő társaihoz képest. Ezen teória magyarországi adaptációja alapján például az feltételezhető, hogy a kereskedelmi média főáramában tartott, személyenként átlagosan napi négy és fél órát televíziózó magyar lakosság egy jelentős része sajátos módon torzított világot érzékel maga körül. Lásd még gazdasági hírrevü (ecotainment), edutainment, evidenciabázis, infotainment, media dependence theory.