Csonka médiaszillogizmus, amelyből hiányzik az egyik premissza. Az enthüméma a következtetéseit a valószínű premisszákból vagy jelekből vonja le, azaz okokra következtet az okozatokból, nem pedig az okozatokra az okokból. Azzal, hogy az enthümémából kimarad egy elem, gondolkodásra, interaktivitásra sarkallja a hallgatóságot, ugyanakkor lehetőséget teremt a félrevezetésre is, amiért, ha nem akarja, a szerkesztőnek nem kell vállalnia a felelősséget. A logikai bizonyítás mediatizált változata a hírgyártó és a közönség által egyaránt igaznak tekintett közös evidenciabázis alapján jut a következtetéshez. A médiában használatos enthüméma nem eredményez támadhatatlan bizonyosságot, miután következtetései és érvei nem abszolút igazságokon, hanem kölcsönösen elfogadott valószínűségeken nyugszanak. Amennyiben e valószínűségek nem érvényességi körük pontos bemutatásával, hanem támadhatatlan logikai következtetésekként jelennek meg, az enthüméma az érvelésbe rejtett közönségbefolyásolásó hatást gyakorol. Például: „X. Y. politikus. A politikusok korruptak. Tehát X. Y. korrupt.” Lásd még manipuláció.